2004. december 29-én kb. 18:15 perc környékén felszálltam a Keleti pu.-on a 24-es villamosra és egy 'átlagos' beszélgetés fül- és szemtanúja lehettem. Igaz, csak az egyik felet hallottam, de így is megérintett a beszélgetés sajátos stílusa! Íme a tapintatos fiatalember szavai...
I. beszélgetés
Vedd már fel, faszom.
Na… figyelj csak, küldd már el azt a kódot.
Micsoda?
SMS-ben?
Nem küldtél te nekem semmit, hát akkor tudnám.
Na… küldd már el, oszt a telefon elmenti automatikusan. Ez olyan, hogy elmenti.
Tessék?
Menj má’ a picsában, nem baszol ki velem, te.
Hol… hát megyek hazafelé a villamoson.
Ugyanazt! Otthon leszek a seggemen.
Jól elleszünk a kislánnyal.
De azt meséld már el, hogy mér’ van az, hogy ti sosem hívtok: „Hát mi van veled te hülye
Miki?” vagy valami…
Aha…
Ki halt meg?
Menj má’ a picsába, decemberben?
Hát egy-két hete beszéltem Pistával…
Biztos?!
Na jól van, kit érdekel?! Ne felejtsd el elküldeni azt a kódot, vagy mi a picsa…
Jól van má’, annyit beszélsz, hogy megsüketül a fülem!
Akkor vigyázz a kicsikére, jó?
Na… cső-cső
II. beszélgetés
Na… Fater hun van?
Mi?
Ki szült meg?
És kit érdekel Mónika?!
Tessék?!
Ki tiszta víz?
Megin’ isztok?
Jól van, picsába vele…
Mondjad má’ hol van fater!
Na… jól van faszom, befejeztem…
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése