Nimfóka piros köpönyeget kapott.
Kosarába a mamája dildót is pakolt.
Nekivágott hát a farkak erdejének,
Hogy kicsavarja mindet kedvesének.
Ment az úton, lábát serényen szedte.
Néha a dildót picsájába tette.
Belekötött útközben fűbe-fába,
Ott is hagyta fogát a medve barlangjába.
Ez még semmi volt majd jött a farkas.
Eléje állott egy hatalmas fasszal.
Nézegette, méregette majd térdreborult,
A hatalmas fasz egyenest a szájába lódult.
Élvezett Farak, törte az erdő csendjét.
Akkorát sikított, hogy meghaltak a zergék.
A fasz szagára összegyűlt az erdő népe,
Mindenkinek falloszában pezsgett a vére.
A medve nyulat dugott, az oroszlán kecskét.
Molyok a farkukat egymásnak verték.
Jött Nimfóka tágranyílt picsával,
Játszadozott kezében a vadőr faszával.
A vadőr nem volt más mint Uri Genyler.
Sok picsát tágított, farkát sokba kenyte.
Bevonták a játékba az öreg Olgát,
Már 30 éve is jól végezte dolgát.
Uri nyomta őt is, mindenki csak nézte.
Nem lett volna ki Olga pináját védje.
Búsan nézte őket a kopott Mária-szobor,
Berángatták középre, hagy kapjon a jóból.
Nimfóka megunta az életet és tovább lejtett.
Farak azonban köcsög tervet fejtett.
Nimfókát a medvék a magasba emelték,
Farkukat a fűzfánál ővele verették.
Nimfóka hamarosan tovább indult.
Nemsokára nagynyanyája háza elé fordult.
Bécsöngetett hozzá, közben letörölte száját,
Seggéből, szájából kihúzott egy répát.
Nagymamája gyorsan ajtót nyitott.
Ma karfiolt evett, így sokat fingott.
Nagyott szippantottak a remek aromából,
A macskák jajgatva menekültek a házból.
Eltelt egy kis idő s kopogtatott Farak.
Nagymama ijedtében Nimfókába szaladt.
-Ne nyisd ki, Nimfókám, szétbassza a seggünk,
-Nem baj nagyikám, pont ez kell ma nekünk!
Azzal Nimfóka ajtót nyitott.
Nagymama ijedtében orkánt fingott.
Farak nyomban betömte a bűz forrását,
Nimfóka forgatta seggében a kőbaltát.
Farak kiszáradt, minden patront ellőtt,
Megpuhult farkával paskolt egy emlőt.
Csatlakozott hozzájuk a falu apraja-nagyja,
Nimfóka mindenkibe beleszállt, ki hagyta.
Lovagolt fáradhatatlan, nem ismert határt,
Durrantak a farkak és csak zabált.
Így szenderedett álomra, falloszok ölében,
Hátha holnap is szerepel egy mesében.
Kosarába a mamája dildót is pakolt.
Nekivágott hát a farkak erdejének,
Hogy kicsavarja mindet kedvesének.
Ment az úton, lábát serényen szedte.
Néha a dildót picsájába tette.
Belekötött útközben fűbe-fába,
Ott is hagyta fogát a medve barlangjába.
Ez még semmi volt majd jött a farkas.
Eléje állott egy hatalmas fasszal.
Nézegette, méregette majd térdreborult,
A hatalmas fasz egyenest a szájába lódult.
Élvezett Farak, törte az erdő csendjét.
Akkorát sikított, hogy meghaltak a zergék.
A fasz szagára összegyűlt az erdő népe,
Mindenkinek falloszában pezsgett a vére.
A medve nyulat dugott, az oroszlán kecskét.
Molyok a farkukat egymásnak verték.
Jött Nimfóka tágranyílt picsával,
Játszadozott kezében a vadőr faszával.
A vadőr nem volt más mint Uri Genyler.
Sok picsát tágított, farkát sokba kenyte.
Bevonták a játékba az öreg Olgát,
Már 30 éve is jól végezte dolgát.
Uri nyomta őt is, mindenki csak nézte.
Nem lett volna ki Olga pináját védje.
Búsan nézte őket a kopott Mária-szobor,
Berángatták középre, hagy kapjon a jóból.
Nimfóka megunta az életet és tovább lejtett.
Farak azonban köcsög tervet fejtett.
Nimfókát a medvék a magasba emelték,
Farkukat a fűzfánál ővele verették.
Nimfóka hamarosan tovább indult.
Nemsokára nagynyanyája háza elé fordult.
Bécsöngetett hozzá, közben letörölte száját,
Seggéből, szájából kihúzott egy répát.
Nagymamája gyorsan ajtót nyitott.
Ma karfiolt evett, így sokat fingott.
Nagyott szippantottak a remek aromából,
A macskák jajgatva menekültek a házból.
Eltelt egy kis idő s kopogtatott Farak.
Nagymama ijedtében Nimfókába szaladt.
-Ne nyisd ki, Nimfókám, szétbassza a seggünk,
-Nem baj nagyikám, pont ez kell ma nekünk!
Azzal Nimfóka ajtót nyitott.
Nagymama ijedtében orkánt fingott.
Farak nyomban betömte a bűz forrását,
Nimfóka forgatta seggében a kőbaltát.
Farak kiszáradt, minden patront ellőtt,
Megpuhult farkával paskolt egy emlőt.
Csatlakozott hozzájuk a falu apraja-nagyja,
Nimfóka mindenkibe beleszállt, ki hagyta.
Lovagolt fáradhatatlan, nem ismert határt,
Durrantak a farkak és csak zabált.
Így szenderedett álomra, falloszok ölében,
Hátha holnap is szerepel egy mesében.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése